Logika Tanár Kerestetik, avagy: egy kis szeretetcsomag a Majomistáknak vagyis darwin-apus gyermekeinek! Másképpen fogalmazva: ezt üzenem a darwinista szekta (tudománynak álcázott szektavallás) olcsó tagjainak: 

Amikor az első ember odaállt a többeik elé és ezt mondta: "van Isten..." - ez már önmagában bizonyíték volt arra, hogy tényleg van. Nem arról írok,  hogy ha ezt valaki a mai korban mondaná... Az semmi lenne.  Ma már az emberek tömegmédia - szennymédia beállítottságú parasztok, akiket agyilag és szellemileg a sötétség, a hazugság meg a pénzimádat irányít. Ma már az emberek annyit hallottak az ”isten-témáról”, hogy persze, hogy kitalálnak hülyeségeket, hogy ők látták Istent vagy pedig ők maguk Isten vagy istenek stb. Hazudoznak. De a legelső ember a földön, aki ezt kijelentette... ő honnan vette ezt az információt??? Ha a majomtól származna az ember, ahogy azt a majomisták hazudják, akkor egy ilyen buta lény, aki a fákon mászkált és zabálta a banánt, honnan szedett volna olyan információt, hogy létezik egy saját maga felett álló szellemi hatalom a világmindenségben??? Honnan??? Kitalálni ilyet nem tudott, mert olyan jelenséget honnan talált volna ki, ami az elméje felett van??? Honnan talált volna ki olyat, amiről előtte nem hallott??? Újra írom: a legelső olyan emberről írom ezeket, aki elkezdett a többieknek Istenről beszélni. Ha ezt a mondatot nem érted, mert alvó állapotban van az elméd, akkor olvasd fel egy logika tanárnak, ő esetleg elmagyarázza (bár, ha ő is majomista, akkor tenni fogja magát, hogy nem érti). Az ember nem képes információt szerezni arról, ami ő felette vagy az elméje felett áll, ha előtte még nem hallott róla. Valami olyanról nem, ami végtelenül magasabb szinten van nála. Persze ezt magyarázhatom a sötetagyú, kómában és agyhalálban pihengető majomistáknak xDDD - vagyis a darwinista szekta tagjainak. Úgy biztosan nem képes információt szerezni az önmaga felett álló szellemi valóságról, hogy ő maga csak úgy haszonlesésből ezt kiagyalja. Infót erről akkor képes szerezni, ha találkozik Vele és az a felette álló szellemi valóság bemutatkozik neki. A fákon ugráló és huhogó "majom-ember", aki zabálta a banánt azt sem tudta volna a darwinista tanok ”logikájából” kiindulva, hogy neki egyáltalán van agya és elméje! Azt sem tudhatta volna a huhogó "majom-ember", hogy ő gondolkodik! Tehát, hogy a fenébe tudott volna aljas és ravasz módon olyat kitalálni, hogy neki van saját elméje, agya, gondolkodásmódja, egyéni stílusa és van Valaki más is, Aki ezek felett áll és Neki (Istennek) végtelenül magasabb szintű elméje van, végtelenül magasabb szintű agya van, végtelenül magasabb szintű a gondolkodásmódja és végtelenül lenyűgözőbb az egyéni stílusa és ez a végtelenül magasabb szinten élő Személy alkotta őt és mi emberek ennek az Alkotónak valahogyan a tükörképei vagyunk??? Ilyeneken gondolkodott a fákon ugráló csimpánz meg a pirosseggű-pávián aztán mindezeket leírta meg elméselte azoknak a kis majmoknak, akik közben gyorsan átalakultak emberré??? Az első olyan ember, aki odaállt a többiekhez és bejelentette nekik, hogy van Isten, csak azért tudott ilyet mondani, mert személyesen találkozott Vele. Bár valószínűleg nem így volt, hogy ”egy ember mondta ezt a többieknek”, hanem az egész csoport találkozott Vele. Ezért mindenki tudta, hogy ez van. Ez volt az öntudat forrása, ha van Isten akkor én is vagyok. Őhozzá képest vagyok. Őhozzá mérve létezek. Ha Ő nem lenne, én sem lennék és semmi sem létezne. Azért tudok gondolkodni, azért látom önmagamat létezőnek, mert Őt is láttam, Ő mondja el nekem, hogy én milyen vagyok és miért születtem a világra. Van Kihez mérni magam és még az a képességem is, hogy ”mérem magam valakihez” Tőle származik. Ugyanis látom Őt és látom, hogy Ő is lát engem, ezért elkezdek azon gondolkodni, hogy Ő milyennek láthat engem. Innentől fogva ahhoz mérem magam, hogy Isten szerint milyen vagyok. Ha nem tudnám, hogy Ő valamilyennek lát engem, akkor nem is létezne az a képességem, hogy valamihez vagy valakihez mérjem magam. A kép, amit felállítok magamról Tőle származik. Egyszerűen fogalmazva: látom a szemeiben, hogy Ő milyennek lát engem. Az vagyok, akinek Ő lát engem, ez nem kérdés, mert miközben Ő lát engem én is látom, hogy Ő hozott létre engem, Ő keltett életre engem, látom a szemeiben, hogy Ő teremtett engem. Magamtól nem tudnám, hogy teremtve vagyok. Ha ez így van, akkor csak olyan lehetek, amilyennek Ő lát engem és nagyon jólesik, hogy olyan vagyok, amilyennek Ő lát. Nem is akarok más lenni, csak az, akinek Ő tart engem. De nem is lehetnék más, csak egy olyan valaki, amilyennek Ő lát engem, hiszen Ő a végső szemlélő, Őhozzá képest van minden. ISTEN A VÉGSŐ SZEMLÉLŐ! Ez azt jelenti, hogy az a végső Igazság, amit Ő gondol vagy mond. Az első ember ezt tisztán átlátta, ez volt az első ember nagy titka. Ma már az emberek nem annak alapján állítanak fel magukról képet, hogy őket Isten milyennek látja. Vagyis nagyon sokféle szemszögből látják önmagukat az emberek, de egy szemszögből biztosan nem; hogy Isten milyennek látja őket! Ez tutira nem számít senkinek, aminek azonban rettenetes következménye lesz lelkileg és szellemileg. Az ősi világok írásai és mondái mind beszélnek Istenről, mint a Teremtőről. Számukra ez nem volt kérdés, valószínűleg azt sem gondolták a régi korok emberei, hogy egyszer majd előlépnek a MAJOMISTÁK xDDD és jól elmesélik az ócska, piti meséjüket arról, hogy: neeeem ám, nincs Isten, mert húúúh ez teljesen lehetetlen!!! De miért lenne lehetetlen??? Most komolyan és őszintén, miért???? Ezt csak sötételméjű parasztoknak nehéz elképzelni. Mindig ilyen csökkentett-elméjű dolgokkal jönnek, hogy hááát ha van Isten, akkor ő egy bottal járó, szakállas vénember stb... xDDD Miért lenne ilyen??? Csak a te szűklátókörű barom agyad szerint ilyen az Isten. Szószerint magadról festesz képet azzal, amilyennek Istent látod! Isten önmagát nem így mutatta be, hanem egy rendkívül erős, hatalmas, félelmetes, szigorú, de igazságos személyként, akiben a szeretet is hatalmas, sőt: Ő maga a Szeretet. "Jaaaj... hát ha van Isten, akkor miért nem asszisztál nekem??? Miért nem ugrik, ha kérek Tőle valamit???" Isten nem fogja a tisztaságát, szentségét és erejét a te beteg világodhoz igazítani. Úgyértem, hogy Isten nem fog csak azért aljas bűnökben fetrengeni, mert te azt csinálod. Isten nem követett el soha, egyetlen bűnt se. Ha kapcsolatban akarsz lenni Vele és szeretnél Tőle valami jót kérni, akkor neked kell alkalmazkodnod Hozzá. Meg kell ismerned Őt és be kell bizonyítanod Neki, hogy szereted Őt! Nem azzal, hogy beteges szektákba kezdesz mászkálni es ott belelátod Istent a szektavezérbe. Isten nem vallásalapító, Nála nincsenek vallások. A vallásokat emberek találták ki, hogy leszedjék a sápot. Ott van például a citromsanyi.. a hitetlen szekta fővezére, akinek az egész élete annyi, hogy a pénzről beszélt..., hogy ő mennyire szereti a pénzt, neki mennyire sok pénze van! Aki azonban valóban az Istennel akar megismerkedni és jó kapcsolatba jutni azt hol érdkeli egy hülye-barom szektavezér meg az, hogy ennek a szektajancsinak mennyi van a buxájában???!!! Gondolom, a sírjára is az lesz kiírva: ”Pénz! Pénz! Pénz!” Azt akarom ezzel írni neked, hogy Istent ne szektákban vagy elvont elmebeteg csoportokban keresd, hanem találkozz Vele, valóban keresd: önként, magadtól, önszorgalomból. Ne vallások vagy szekták kedvéért higgyj Istenben!!! Hanem természetes módon, a saját akaratodból, önszántadból. Vagyis akkor is higgyj Istenben, ha senki sem látja, csak te meg Ő, mert csak az ilyen hit valódi, csak ez lehet elfogadható Isten szemében, ami a te személyes döntésed alapján születik tebenned belül a lelkedben, szellemedben! Nem az a valódi hit, ha a szektafőnök kedvéért hiszel, mert akkor nem az Isten iránti szeretet a motivációd, hanem az, hogy megfelelj a baromnak, aki másképpen kiátkoz a szektájából. Tartsd magad távol vallásoktól, szektáktól, egyházaktól, ha valóban meg akarod ismerni Istent és jóban akarsz lenni Vele! Jelenleg én vagyok az egyetlen olyan ember a világon, vagyis lehet, hogy vannak mások is, de nagyon kevesen, akik valóban Istenről beszélnek. Tehát, akik ténylegesen Istenről beszélnek, amikor Istenről van szó és nem vallási dogmákat reklámoznak vagy büdös szektákat, hanem csak a valóságot. Isten a mindenek felett álló valóság. Jobb, ha ezt itt a földi életed folyamán megtanulod, amíg az ”idő alatt” élsz, amíg a Nap alatt tartózkodsz. Amikor bevonulsz az örökkévalóságba, arra a helyre, ahol nincs többé idő (ezért nevezik örökkévalóságnak), akkor már nem tudsz változtatni semmin!!! Ahogyan és amilyen állapotban oda bejutsz, bemész, bevonulsz, bezuhansz, bekerülsz olyan maradsz örökkön örökké! Ott nincs változás, minden állandó és örökké ugyanolyan, az egy másik fajta világ. A változatlanság világa, idő nélküli világ. Ha oda úgy mész be, hogy Istent egész életedben (az idő alatti életedben) gyűlölted és tagadtad, akkor ott is kötelező lesz Őt tagadnod, pedig tudni fogod, hogy létezik!!! Ott már tudni fogod. Az örökkévalóságon át rossz viszonyba leszel Vele, amibe bele fogsz tébolyodni. Ő teremtett téged nem darwin! De ott nem fogsz tudni másmilyen lenni, csak olyan, amilyen itt voltál, az idő alatti világban, a Nap alatti létezésben. Ezért sírnak és csikorgatják a fogaikat ott örökkön örökké, ahogy Jézus mondta. Tudják jól, hogy ez nem az Isten gonoszsága, hanem a sajátjuk miatt lett így. Ezt jelenti elkárhozottnak lenni. Elveszíteni azt a Valakit, aki az Élet Értelme, Aki maga a Szeretet, Aki maga az Örök Boldogság Forrása és Oka. Ő Isten. Ha az örökkévalóságot Vele töltheted, akkor elnyerted az Élet Értelmet, az Örök Életet. Ha nélküle fogsz létezni örökkön örökkön örökkön.... örökké, akkor örökkön örökké sírni, ordítani, visitozni fogsz, mert annyira szeretnél végre Vele lenni, de nem lehet, mert amíg a Nap alatt éltél úgy döntöttél, hogy te inkább leköpöd Őt. Ez beleíródik a lelkedbe, szellemedbe és bosszút áll rajtad a saját lelkiismereted az örök kárhozatban! Hiába akarnád ott már másképp, de nem lehet!!!  Tudni fogod azon a módon, ahogy ott tudnak, hogy az igazi Boldogság az lenne, ha szeretetben és baráti szövetségben lehetnél az Istennel, aki téged teremtett. De nem fog menni, mert ugyanolyan maradsz az örökkévalóságon át, amilyen itt voltál az idő alatti életben. A mostani életed (tetteid, felfogásod, hozzáállásod, bűneid, jótetteid) egy olyan tabletta, amelynek az örökkévalóságban fog kijönni a hatása! Ez az egész a te döntésed itt és most. Azt hiszed, nem lesz semmi következménye! De mocskosul erős és húsbamarkoló következménye lesz. Egy örökkévalóságon át fogsz ordítani, mert nem lehetsz az Istened mellett, aki maga a Szeretet! És ez nem az Ő gonoszsága lesz, hanem a tiéd, mert sajna te ugattál egész életedben Őellene! Az idő nélküli világnak abban a tartományában találod majd magad, ahová Isten nem teszi be a lábát! Ahol Ő nincs, ahol Ő nem tartózkodik soha! Ezért van ott örök sötétség! És ”akkor” sírni fogsz és már nem ugatnál Ellene többé, hiszen Ő a Szeretet maga. De ott már késő lesz, mert amit itt csináltál, azt leszel köteles folytatni az örökkévaló sorsodban... örökkön örökké! Ezért nevezi a Biblia ezt az állapotot az ”örökkévaló sötétségnek”.